„A nyáj elé áll, és legelteti az Úr hatalmával…” (Mik 5,3a)

Amikor valamire várunk és beteljesül, megvalósul, nagyon tudunk örülni. Egy számunkra fontos hétköznapi tárgynak is. Boldoggá tesz. Nem is beszélve az élet fontos dolgairól. A házastársra találás, a gyermekáldás, testvéri közösség, egy gyógyulás, a megfelelő hivatás megtalálása. Mind mind olyanok, amelyek örömet, boldogságot és biztonságot jelentenek. Sajnos az idő múlásával megkophat az öröm, természetessé, hétköznapivá válhat az, ami egykor boldoggá tett valakit. Hála Istennek, hogy ez nem természetszerű, nem általános, hanem folyamatosan tudunk örvendezni annak, amit megkaptunk, elértünk. Mikeás próféta még csak megjövendölte a Messiás érkezését, a jó Pásztor még csak egy vágy volt sokak számára egy olyan korban, amikor háborús fenyegetettség, társadalmi elnyomás, bálványimádás, hamis bíráskodás, igazságtalanság keserítette meg a nép életét. Majd eljött a beteljesedés ideje, és mi már úgy élhetünk, hogy tudjuk, Jézus Krisztus vezet minket és mindenek felett álló hatalmával őrzi az ő nyáját. Adjunk hálát ma is ezért, újuljon meg ma is örömünk és biztonságérzetünk. Ámen.