Jézus Krisztus mondja: „Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek.” (Jn 16,22)

Az állandó és véget nem érő öröm állapota az Isten országához tartozik. Ez ránk és azokra a tanítványokra, akiknek Jézus ezt mondta akkor, egyaránt érvényes. A földi életünk része a szomorúság is. Rövidebb vagy hosszabb ideig tart,  kisebb vagy erőteljesebb, de nem állandó. A tanítványok szomorúsága abból fakadt, hogy Jézus azt mondta nekik: "Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem." (16. vers) Majd valóban nem látták, mert elfogták, megfeszítették, meghalt és eltemették. Feltámadása után azonban ismét találkoztak, amikor Jézus a zárt ajtón keresztül belép hozzájuk és "a tanítványok megörültek, hogy látják az Urat." (Jn 20,20) Mi ugyan ebben a formában itt a földi életben nem találkozunk Jézussal, de szomorúságunk mindig örömre fordul, amikor belép életünkbe Igéje, Szentlelke, hatalma és szeretete által. Megvannak ezek a tapasztalataink, adjunk hálát érte, és várjuk, míg az Isten országában megvalósul az állandó öröm. Ámen.