„Pál mondja: Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, az ő gyermekeiknek, amikor feltámasztotta Jézust.” (ApCsel 13,32–33)
Végrendelet. Testamentum. Hagyaték. Rokon értelmű szavak, kifejezések. Általában az elhunytakhoz kapcsoljuk: Ez volt a hagyatéka. Ez állt a végrendeletében - mondjuk. A régiek néha így fogalmaztak, ezt „testálta” reánk. Milyen különös az elhunytak rendelkezéseit igyekszünk tiszteletben tartani. Ott van-e lelki szemeink előtt őseink intése? „El ne add az ősi házat, el ne add az ősi telket…” (Pósa Lajos – Anyám intése).
Pál arra emlékeztet, hogy nem csak a rokon értelmű szavakra, de a rokon érzelmű emberek, az atyáink, az őseink hagyatékára is érdemes odafigyelni. Különösen fontos, hogy a hagyatékozók felsorolásából ne felejtsük ki Mennyei Atyánkat, aki ígéreteit a feltámadt Úr Jézusban beteljesítette, hogy az Ő evangéliumát, mint legdrágább testamentumot és hagyatékot hirdessük, valljuk mi is. Ha tehetjük, gyakoroljuk benne magunk teljes szívvel és odaadással ma is.
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése