„Nézz nyitott szemmel erre a házra éjjel és nappal, arra a helyre, amelyről ezt mondtad: Ott lesz az én nevem!” (1Kir 8,29a)
Három ezredév távlatából is egy-egy ima szerkezetileg hasonló ahhoz, amit Salamon imádságában is olvashatunk. Odafigyelünk az életkörülményekre, imába foglaljuk a gyülekezet, népünk és családunk „sorsát”. Ma is megemlékezünk a nélkülözőkről, elesettekről. Érdemes végigolvasni az egész imádságot (1Kir 8,22-61), sőt a teljes részt.
Ez az igevers azért is különös, mert tárgyakért, épületekért, emberi kéz alkotta dolgokért viszont ritkábban imádkozunk. Miért? Talán, mert elsősorban nem Isten áldását, hanem az ész és erő, a szorgalom és akarat, az igyekezet megvalósulását látjuk ezekben.
Emlékezzünk ma arra, hogy Isten nemcsak az ő nevének épített hajlékra, a Salamon templomára nézve ígéri, hogy: „Ott lesz az én nevem.” Az embert is úgy alkotta meg, hogy Isten nevét képviselje a világban. Ma is nyitott szemmel néz ránk és figyelemmel követi életünk eseményeit, hogy áldását adja mindarra, amit embertársaink javára, illetve Isten nevének dicsőségére teszünk.
Ámen.
Hála Jézus Krisztus keresztáldozatának, most már mi vagyunk a templom, akire az Úr nyitott szemmel néz éjjel és nappal🙏
VálaszTörlés