"Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat." (Jak 1,22)

A látszat korában élünk, amikor mindenekelőtt a szemünkön keresztül csapnak be bennünket és csapjuk be magunkat. Kenyérnek látszó élelmiszeripari terméket vásárolunk, tartósnak látszó - valójában a garancia idejét alig túlélő – használati cikkek miatt bosszankodunk, gyermekeink a való élet helyett szívesebben ülnek a virtuális világ bűvkörében.

Évszázadokkal ezelőtt gyökerezett meg nyelvünkben a “képmutató” kifejezés. Tudomásom szerint épp az egyház ludas a létrejöttében, mivel egy időben divattá lett képekben bemutatni az evangélium tanításait, miközben az egyház sem követte azokat.

Lássuk be, a mai ember számára Isten országa éppen úgy virtuális valóságként jelenhet meg, mint a televízió vagy internet által mutatott kép. Épp elégszer ér az a vád bennünket, hogy egyházként vagy egyháztagokként becsapjuk az embereket. Ma reggeli igénk nagyon praktikus megoldást kínál: ne csapjuk be magunkat. Nyilván, ha magunkkal szemben tisztességesek vagyunk, nagyobb eséllyel járunk el becsületesen másokkal is. Már csak azt kell eldöntenünk, melyiket tartjuk magunkra és embertársainkra nézve hasznosabbnak: az igének cselekvését, vagy a látszat fenntartását? Remélem, ma segít az ige jól döntenünk. Ámen.