“Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!” (Ézs 45,22)

Igencsak érzékeny pontja a mai embernek az odafigyelés. Nekem egy jellemző kép ugrott be azonnal: fiatal a fülében mp4-es lejátszóval. Vajon mire figyel? Tudjuk, milyen kínos tud lenni az oda nem figyelés: elfelejtem kikapcsolni a mobilom, és persze, hogy megszólal. Kora reggel álmosan öltözök és papucsban indulok otthonról. Valamire megkér a párom és elfelejtem…

Lehet persze a figyelmetlenség súlyosabb következményekkel járó is: a gyerek nem figyel órán, halmozódnak a rossz jegyek. A sofőr nem figyel vezetés közben, balesetet okoz. Az ügyeletes nem figyel oda a vészjelre és katasztrófa következik.

“Rám figyeljetek” – mondja az Úr, ezzel egyszer és mindenkorra lelkünk fókuszába kívánva állni. Nem a tanártól kell fülünket az Úr hangja felé fordítani, sem az útról a szemünket az égre emelni, hanem a lelkünk legyen mindig az Úrra hangolva. Ő a föld végéről is “veszi az adást”. Nem kell kétségbeesetten mobiljelet keresni, hogy hívhassuk a 112-t, tökéletesen érzékeli a leggyengébb lelki rezdülésünket is. Éljünk vele, hogy éljünk általa. Ámen.