"Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek..." (Jn. 15,16a)

Nehezen tudunk kilépni az emberi bölcsesség hatóköréből. Mint mágnes vonz minket az a gondolat, hogy mi döntünk, mi választunk, mi vagyunk a jó és gonosz tudói. Néha euforikus hangulatunk lesz ettől és az emberi ész piedesztáljáról boldog magabiztossággal nézzük mindazt, amit elértünk, megvalósítottunk. Néha a legnagyobb lelki mélységeket járjuk meg, ha rádöbbenünk, már megint helytelen volt a döntés, a választás.

Most is, amikor Isten igéjében a segítséget keressük, talán megbújik bennünk az alattomos gondolat: milyen jó, hogy Jézust választottuk. Így jó úton vagyunk és mások számára, a magunk választotta életvitellel, sok örömöt szerzünk. Figyelmesek vagyunk, türelmesek vagyunk, segítőkészek vagyunk, megbocsátók vagyunk..., és ez mind helyes. Csak tudnunk kell, hogy mindez nem a mi érdemünk, hanem Krisztus kiválasztó kegyelmének eredménye. Ő választott ki engem, téged, minket, hogy a Kertész kezének munkája által másoknak, az életet tápláló gyümölcsöket megteremjük. Ámen.