"Énekeltek, dicsérve és magasztalva az Urat, mert jó, mert örökké tart szeretete." (Ezsd. 3,11)

Jósua és Zorobábel vezetése alatt az építők lehelyezték az Úr templomának alapkövét. Az ószövetségi nép életében nagy pillanat volt az, hiszen az igei leírásból kiolvasható hogy mennyire felemelő és ünnepi! A zsoltárból ismert Aszáf fiai cimbalmokkal, a papok pedig kürtökkel kísérve "dicsérte és magasztalta az Urat, mert örökké tart szeretete" olvasható...

       Három és fél éve átéltem ezt az érzést. Azt amikor alapkövet helyeztünk le Isten dicsőségére azért, hogy gyülekezeti házat építsünk. Tudtam: nagy kegyelem (számomra) úgy a lelkipásztornak, mint az építőknek, de különösen a közösségnek egy ilyen nemes és szent ügy! ...az Úrnak építeni...

Sokaknak kívánom ezt az érzést! Istennel való kapcsolatomban meghatározó mérföldkő lett! azóta is zenél a lelkem... sokszor dúdolgatok... kedves zsoltársorok pörögnek lelkemben...

A mai igét olvasva boldogan mondom el: én már tudom milyen érzés így az Úr szeretetét megénekelni, dicsérve és magasztalva Őt!

       Azt kívánom: ezt mindenki élje meg, hiszen ez kegyelem és Isten szeretetének elvitathatatlan bizonyítéka! Szép vasárnapunk legyen a mai napon Isten hajlékaiban, otthonainkban...belső szobáinkban! Ámen.