"Isten eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára." (Kol. 2,14)

Ha valaki adósságba keveredik a szükség miatt, többé nem lehet nyugodt, amíg mindent vissza nem fizetett. Ha így van ez a pénzzel, mennyivel inkább így van a lelkiekkel. Sok mindennel tartozunk családunknak: házastársunknak, szüleinknek, gyermekeinknek. Tartozunk gyülekezeti közösségünknek, népünknek. Tartozunk pedig leginkább Istennek. A káténk elmondja, hogy képtelenek vagyunk a megfizetésre, napról napra növeljük tartozásunkat.

Divatosan manapság mindenki válságról beszél. Mivel a szép magyar nyelvünk megengedi, a szavakból is lehet tanítást meríteni. Ideírom, amit már olvastam: a válságot csak váltság szüntetheti meg. És ebben az a bizonyos kereszt formájú t betű a hívőnek a keresztet juttatja eszébe. Azért nevezzük tehát Krisztust mi Urunknak, mert ő nem aranyon vagy ezüstön, hanem az Ő drága vérén váltott meg, és tett a maga tulajdonává. Válságban keresd az Urat, váltság után pedig áldjad őt a szabadításért, és többé ne vétkezzél! Ámen.