"Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna." (Lk 8,17)

     Ebben a teremtett világban szigorú rend szabja meg, mi tartozik a nappal és mi az éjszaka idejéhez. Átjárás a kettő között nincs: a nappal élők este nyugalomra térnek, az éjszakaiak nappalra elrejtőznek. A padlásunkon baglyok tanyáznak. Ha néha felmegyek, megzavarom őket, kirepülnek, ilyenkor a majorság mindig felháborodik.

     A nappal és éjszaka között csak az ember jár át. Régen aligha vezetett békés szándék bárki éjszakázót: ma már sokak számára választott vagy kényszerű létformává lett az éjszakai élet. De senki számára nem természetes. Kívánatos egy-egy buli erejéig, vonzó a maga sejtelmességével: éppen, mint a bűn. Nem életformánk, de néha mégis megengedjük magunknak, csábít, vonz...

     Új reggelre keltünk: dolgunk van ma is. Boldog, akinek az éjleple alatt kára nem esett. És boldog, akinek nem kell az éj leplével takaróznia. Ámen.