"Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér!" (Zsolt 60,13)

     Kicsi fiam munkához lát nagy lendülettel, hat évének teljes erejével, úgy ahogy elleste tőlünk, a nagyoktól, hiszen bizonyítani szeretné, hogy már ő is nagy, képes ugyanazt véghezvinni, amit mi. Pár mozdulat után ráébred: nem megy. Annál nagyobb akarással, elszántsággal lát neki, de hiába... Kis szünet után odaszól: "Apa, segíts!"

     Gyakran úgy érzem, ez a gyermekded elszántság, bizonyítási vágy hajtja az egész emberiséget. Teremtettségünkben korlátok között élve próbáljuk véghezvinni a lehetetlent. Amikor nem sikerül, amikor kifulladunk, amikor senki és semmi nem segít, akkor az Atyához kiáltunk, akinek előbb kivettük kezéből a szerszámot, hogy majd mi megmutatjuk... "Adj nekünk mégis segítséget..." És Ő megadja. Mégis, ma is, holnap is. Ámen.