"Térjetek meg, térjetek meg gonosz útjaitokról! Miért halnátok meg Izrael háza?" (Ez. 33,11b-c)

        Míg az ember a természet nyers erői ellen sokszor képtelen felvenni a küzdelmet, addig saját természete ellen  viszont számos esetben szükségszerű harcolnia. Tennie kell ezt főleg akkor, amikor természete bűntől terhes, vagy pedig különös hajlam mutatkozik lényében az eltorzulásra, az elhajlásra. De még inkább tetézi a bajt az, ha a bűnben pártfogója, netalán pártfogói akadnak és egész környezetével népével együtt, mint egy kollektív bűnös közösség Isten ellen fordul. Van és volt erre példa az ószövetségi nép életében is nem egyszer... Szinte megszokott lett a próféták korában az, hogy a nép eltévelyedett Istenének helyes útjáról és hűtlen lett Istenhez, ezért konkrétan az Úr ezzel a üzenettel volt kénytelen felhívni önmagára népe figyelmét: Térjetek meg! 

De ez a kiáltás viszont még ma is több mint egy figyelemfelhívás, hiszen konkrét tartalma az Istenhez való visszatérést, és a Hozzá való visszatalálás mennyei szándékát fogalmazza meg! Hogy ez pedig mennyire lényeges és igaz...nos erre látványos példa az, hogy az Úr Jézus Krisztus is éppen ezekkel a szavakkal kezdte igehirdetését és nyilvános működését! Ő pedig pontosan tudja és ezért velünk is tudatni kívánja azt, hogy rendkívül fontos a Hozzá való megtérés és visszatalálás! Ámen.