"Az Úr pedig azt mondta: megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam kiáltásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat."  (2Móz. 3,7) 

     Rögtön az jut eszembe, hogy mondhat bárki bármit, de az a lényeges, hogy mit mond az Úr. Régen jövendőmondók, jósok nyúlták le az egyszerű ember pénzét, ma a modern pogányság éppúgy áldozatot hoz a bálványoknak. Jaj, mit mond a horoszkóp, jaj, mit mond a tanácsadóm, jaj, mit mond a főnököm - kb. ezek az alternatívák. Érdekel még valakit, hogy mit mond az Úr? Bibliai időkben szokás volt elmenni egy szentélybe, hogy valaki "megkérdezze az Urat". Ez az egyik nagyon fontos dolog, amit én visszavezetnék, ha lehet. Erre kevesebb a "lájk", mert ki tudja, elbírjuk-e hordozni azt, amit az Úr mond.

     Pedig világos, hogy nincs olyan segítségünk, aki ténylegesen számít. Én is panaszkodtam sanyargatás, fájdalom, probléma ügyben. Meghallgattak, de nem értettek meg. Ahogy elkezdtem a beszédet, a második mondatnál mások fájdalmát és panaszait kellett végighallgatnom. Van valaki, aki ismer annyira, hogy számontartja fájdalmainkat, meghallgatja kiáltásunkat. A Mindenható Isten. A bizalom nagyon fontos dolog. Építs a múltra: tényleg megszabadította az imádkozó népet. Téged is megszabadít, csak bízzál benne. Ámen.