"Azért ímé, megismertetem velök ez úttal, megismertetem velök az én kezemet és hatalmamat, és megtudják, hogy az Úr az én nevem." (Jer. 16,21)

Van úgy, hogy Isten  hagyja, hogy az ember "szerencsét próbáljon". Engedi, hogy döntéseket hozva megtapasztaljuk azoknak következményeit. Nem hagy el, nem mond le rólunk, csak teret enged és időt ad nekünk, hogy szárnypróbálgatásaink közben megtapasztaljuk milyen érzés az egyedül boldogulás. Nem tudom ki hogyan éli át ezeket az alkalmakat, időszakokat. Mindannyiunknak életében voltak ilyenek. Izrael is igen sokszor repült ki a fészekből. 

Milyen jó, hogy van olyan is, amikor Isten elérkezettnek látja annak az idejét, hogy megmutassa kezének hatalmát.  A kéz, ami van, hogy összetör, de be is kötöz. Azt bünteti kit szeret. Szeret. Ne feledjünk hát ezért a szeretetért, óvva nevelő jóságáért ma is hálát adni. Ámen.