"Legyen bátor az ország egész népe - így szól az Úr - és dolgozzatok, mert én veletek vagyok!" (Hag. 2,4)

Istenünknek ez a biztatása és bátorítása, még mindig társítható önmagunkban az esztendő elejének igei lendületéhez. De talán még inkább érthető és jelentőségének fontossága, még inkább kitűnik akkor, ha lényeges szavakat cserélünk ki belőle az ellentéteikre, például: a bátor helyett legyen a gyáva, a dolgozzatok helyett a lustálkodjatok és a veletek vagyok helyett pedig a nálam nélkül avagy istentelenül kifejezéseket helyezzük. Így összerakva pedig a mondatot így hangzana: Legyen gyáva az ország népe és lustálkodjatok, mert istentelenek vagytok!

Bizony így érthető a mi szép magyar nyelvünkön az, hogy bármely rész is ez utóbbi átírásból ha igazzá válik egy nép avagy nemzet életében, az akkor nagyon nagy szégyen, elvitathatatlanul megalázó és  lealacsonyító. 

Adja azt a minket szerető irgalmas Isten, hogy mi magyarok örökké értsük a mennyei biztatást és bátorítást nemzetünk felemelkedésére és hitünk üdvözítésére! Ámen.