"De az Úr beszéde megmarad örökké." (1Pét. 1,25)

A tegnap az országos vallásolimpiász záró ünnepségén az egyik felszólaló azt mondta, hogy a legfontosabb dolgokat mindig egyszerű szavakkal és röviden el lehet mondani. Ma reggel ennek a kijelentésnek az igazságával találjuk szembe magunkat. Az életünk nem szól egyébről, mint a maradandónak a kereséséről. Még egy örömteli pillanatot is elraktározunk s szeretnénk, ha örökre megmaradna emléke gondolatainkban. De így vagyunk hazánkkal, otthonunkkal, szeretteinkkel, hitünkkel, reménységünkkel, szeretetünkkel. Minden vágyunk, hogy ezek megmaradjanak, de közben ott rág belül titkos féregként a gondolat: lehetetlen. Jól érezzük, de van ami nem egyszerűen maradandó, hanem örökre megmarad. Azzal, hogy minden reggel keresed az Isten szavát, lehet csak sejted, lehet erősen hiszed ezt. Ne hagyd abba ennek naponkénti keresését, mert most bár emberi szavakon keresztül, vagy a Lélek benned megszólaló szaván át, de egyszer majd szemtől szembe állva az Úrral, örökre hallhatod. Ámen.