"Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az én Istenem nékem mond!" (2Krón. 18,13)

Hitvalló mondat. Milyen sokszor elhatározza ezt az Isten gyermeke és milyen sokszor csak az elhatározás marad. Érezzük, hogy nem jól van ez így, mert ha az Isten emberei ma mind így tudnának élni, beszélni és ezzel utat mutatni, nem járnának oly sokan idegen utakon. Ha így érzek, akkor az első lépés, hogy naponta meghallgassam mit mond az Úr, hogy tudjam mit kell mondanom. A Szentlélek pedig majd a számba adja a meg felelő szavakat. Le kell vetnem az embereknek való megfelelés kényszerét és hinnem kell, hogy egyedül csak az én Istenem tudja, hogy mi a jó nekem és azoknak, akik közé küldött, hogy az ő akaratát közöljem. 

Mi is, akik naponta elolvassuk az Isten hozzánk szóló szavát, az első lépést teljesítjük. Adjon a mi Urunk hallást, bátorságot és erős hitet, hogy a Krisztus lábnyomát követhessük javunkra, mások javára és Isten dicsősségére. Ámen.