"Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil. 4,7)

Rögtön feltűnik, hogy a szívünk és a gondolataink olyan adottságok és olyan ajándékok, melyeket őrizni kell. A Példabeszédek könyvében olvashatjuk az ismert verset: Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet. Valóban igaz, ha arra gondolunk, hogy sokminden pályázik a szívünkre az életünk során. A kérdés az, hogy kinek adjuk. Alárendeljük bizony sokmindennek.

Napokban olvastam, hogy a több évezredes tudás a szívvel kapcsolatosan megállja a helyét a modern tudományos világképben. Bebizonyosodott ugyanis, hogy olyan energiamező veszi körül szívünket, mely hamarabb küld impulzusokat a sejtjeink fele, mint az agy. Hoppá! Mégis igaz a nyelvünkben fennmaradt tudás: szívvel adom, szívesen, szívből szeretem, szívem szerint, hallgass a szívedre stb. Több mint érzelmi központ. Miért ne lehetne a szeretet élő dobogó köve?

Isten békessége őrizheti meg szívünket és gondolatainkat a Krisztus Jézusban. Kérjük imában, hogy a Békesség Fejedelme jöjjön most közel. Adj békét, Uram! Ámen.