"A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak." (Róm. 12,12)

Jó az, ha az ember tudja azt, hogy mikor mit kell tennie; különösen akkor, ha dolgai nem mennek túl rózsásan, avagy helyzete hagy bizony nem is kevés kívánni valót maga után. Mert sokan leledzenek ebben a helyzetben. Tulajdonképpen az emberiség minimum fele küzd azzal, hogy nemcsak jelene, de jövője is, azaz kilátásai sem túl rózsásak. Persze ezzel a megállapítással még nem sokra jutunk, annál inkább sokkal többre viszont Pál apostol levelének tanácsaival. Leírt szavai úgy hatnak az Istenben bízó ember lelkére, mint orvos szavai a páciensére a betegség idején. Ma már a múlttal ellentétben nem szégyen pszichológushoz (a múltban csak dilidokihoz) járni, sőt egyenesen "divat", pedig sokszor csak elegendő volna Isten mindenkori pszichológiájának áldott tanácsait megfogadni és az szerint járni, élni, cselekedni, és akkor mindennél hatásosabban gyógyulna lelkünk, sorsunk, egész valónk. Ámen.