"Ti meg hasonlók legyetek az olyan emberekhez, a kik az ő urukat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki." (Lk. 12,36)

A modern kor emberének nem igazán fér bele a világlátásába a szolgaság. A felvilágosult ember nem akar szolga lenni. Az is igaz, hogy jó urat is nehezen találunk manapság. Voltak korok, amikor az emberek elfogadva helyzetüket, szívesen szolgáltak egy jó gazda birtokán. Volt munkájuk, volt megélhetésük, élték az életüket és tették a dolgukat. Ha megjött az uruk, ajtót nyitottak neki. Eszembe jut, hogy gyermekkoromban, ha hazajöttek a szülők és kopogtattak, akkor megtörtént, hogy nem nyitottunk nekik azonnal ajtót, mert valamit még rendbe kellett tenni, hogy ne lássák csínytevésünk eredményét. Az ajtó előtt állok és zörgetek - mondja a mi Urunk! Elfogadva helyzetünket, jó szolgákként azonnal ajtót kell neki nyitnunk és be kell engedni életünkbe. Az emberek elől elrejthetjük bűneinket, azoknak következményeit, de Krisztus elől nem lehet. Jobb nekünk, ha azonnal beengedve hagyjuk, hogy Ő tegyen rendet életünkben. Ámen.