"Tágas térre állítottad lábaimat." (Zsolt. 31,9b)

  

Igen hangzatos és sokat ígérő az emberek számára az a szlogen, hogy kinyílt a világ. Valóban. Az európai uniós tagság, a kettős állampolgárság nyújtotta előnyök, a külföldi munkalehetőségek, a szabad piac, a világháló által felkínált virtuális barangolás, akár az univerzum távolabbi pontjára is - mind arról tanúskodnak, hogy tágas térben mozoghatunk. Ezzel szemben ott áll a sokszor hangoztatott vélemény a keresztyén klausztrofóbiáról. Ezek szerint hitünk beszűkíti az ember lehetőségeit. A sok parancs, elvárás, isteni szabályozás olyan korlátokat szab, amelyek elzárják, beszűkítik mozgásterünket. Valóban? Olyan jó, hogy ez az ige egy olyan régi emberi véleményt, sőt hit megvallást oszt meg velünk, ami felnyitja a szemünket. Isten az ő gyermekeit tágas térre állította. Az egész világ nyitva áll előttünk arra, hogy szeressünk, hogy elmenvén bárhova beszéljünk a Krisztusról és közben félelem nélkül járhatunk, kelhetünk, dolgozhatunk, pihenhetünk, mert Istenünk hatalma mindenütt és mindenkor véd. Ámen.