"Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen." (Ézs. 53,5)

Nagy ára van a békességnek. Krisztusnak kellett érte szenvednie és meghalnia, hogy feltámadásával érvényre juttassa Isten üdvözítő tervét. Mégis az emberiség nem méltányolja kellőképpen ezt az isteni békességet. A miértek pedig csupán felszínes és értelmetlen magyarázatok. A bűn és bűnhődés kérdése pedig sokak szerint maradjon csak a klasszikus irodalom könyvbe zárt ügye. Pedig a mai embernek is el kell jutnia addig, hogy képes legyen az Isten iránti hálára, ugyanis van miért hálásnak lenni.

Miközben a világ változásai újra és újra megrendítik a békesség falait bennünk, aközben meg kell értenünk, hogy Isten békessége igyekszik megtartani emberi méltóságaink háborgásait. Az Úr szenvedő szolgája előkészítette számunkra mindazt, ami orvosolja és ellensúlyozza a bűn büntetését, mert Isten kegyelme és szeretete feloldja a megvetendőséget és hitünk örömében belső békét teremt bennünk. Ámen.