"Elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt." (Zsolt. 78,4) 

Az emberiség ma is nagy gondot fordít arra, hogy a múlt kivételes embereinek munkáját, eredményeit, szellemiségét átörökítse a következő generációknak. Könyvtárak, múzeumok, szövetségek léteznek, működnek azért, hogy el ne vesszenek, semmivé ne váljanak, feledésbe ne merüljenek a csodálatos eredmények, teljesítmények. Nagyszerű gondolat, szükséges és hasznos társadalmunk számára. Közben pedig egyre jobban háttérbe szorul az, ami nem csak, sőt nem elsősorban e földi életre vonatkozó feladat: az evangélium naponkénti hirdetése. Bár az is igaz, hogy ma már papírra nyomva, virtuális adatbázisokban tárolva és onnan a világhálón megosztva, rádión, televízión, hanghordozókon keresztül mindenhová eljut a hír. Mégis az igazi útja az Istenről, Krisztusról szóló üzenetnek az emberi hang, ami mögött ott van maga a bizonyságot tevő hiteles keresztyén ember. Vegyük ma is Urunk üzenetét, gondoljuk át saját életünket és beszéljük el a következő nemzedéknek az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. Ámen.