"Te vagy a látás Istene." (1Móz. 16,13a)

Ábrahám szolgálója Hágár, gyermekével menekül. A pusztában elfogy ereje és reménysége. Nincs helye a kiválasztott családjában. Mégis érdekes és egyben ijesztő a megjelent angyal szava, aki Ismáel felől jövendől: Vadtermészetű ember lesz: az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene, és minden testvére ellenébe felüti sátorát (Gen. 16,12). Egyébként őt tartják az iszlám világ ősatyjának Ábrahám atyjával együtt. Ilyenkor talán aktuálisabbnak találjuk a több ezer éves próféciát. Ebben viszont az is benne van, hogy aki látja, az tudja, hogy az üdv a föld végéig kell terjedjen (Ézsa). Isten pedig tudja, és látja ezt. Biztosan nagy feladata van az igazi keresztyénségnek még.

Manapság, amikor szükség van mennyei látásra, milyen vigasztaló az, hogy Isten a látás Istene (Él Rói), aki meglátta Hágárt a pusztában, és forrás mellé vezette őt. Bartimeus módjára keressük , tapogatjuk e világ sötét falait (Mk. 1o). Hátha eljön a Mester, Dávid Fia, és könyörül rajtunk. Mindnyájunknak szüksége van a mennyei látásra. Ezt csak a látás Istene adhatja meg nekünk. Bárcsak ma megkérdezne: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Mert mi boldogan válaszolnánk: Mester, hogy lássunk! Ámen.