"Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába." (2Tim.4,18a) 

     Az ige fényében első látásra egy cselekvő Úr mutatkozik, aki megszabadít és bevisz, és ott van az apostol, aki tudomásul veszi Isten munkáját. Nem csodálkozunk ezen a felálláson, hiszen Pál apostolról van szó, aki igazán megtapasztalta, milyen az, amikor Isten akarata nyilvánvalóvá válik. Azt is látjuk, mihelyt már az árnyalatokra is odafigyelünk az igében, hogy az Úr nem az apostol helyett, hanem az apostolért cselekszik. Pál nem tétlen "elszenvedője" Isten szabadításának, hanem nagyon is aktív munkása az evangéliumnak (ahogy aktív volt már akkor is, amikor Jézusnak kellett őt megszólítani, és pálfordulásra kényszeríteni). A hívő ember Isten cselekvő szolgálatában kéri és várja a segítő ingyen kegyelmet mindannak megoldására, amit emberi erővel és akarattal véghez vinni nem tudunk. Találjon hát bennünket ma is Üdvözítőnk Isten országának szántóföldjén  szorgoskodva. Ámen.