"A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által." (Ef. 2,22)

Évszázadokon át emelkedett a magasba a szászveresmarti erődtemplom tornya, messzire jelezve, hogy Isten hajléka a megmaradás, a biztonság, a nyugalom helye. Azért építtetett, hogy akár a középkor véres küzdelmei között, akár az utána következő századok harcaiban elfáradtak, nyugalmat, biztonságot találjanak. Néhány napja dőlt le a torony. A kövek, melyből épült szanaszét, s hasznavehetetlenül hevernek. Intő jel, felrázó esemény, mert a történtek súlya reánk nehezedik. Évszázadokkal ezelőtt, gyülekezeti közösségeink lelki házzá, Isten hajlékává építtetek a Lélek által, a biztos alapra Krisztus Jézusra. E krisztusi közösségekben találtak lelki békére, biztonságra, megnyugvásra őseink, akik az évszázadok küzdelmei során elfáradtak, sebeket szereztek, magukra maradtak. Még "állnak" közösségeink, sokszor rogyadozva ugyan, de még megvannak. Vajon meddig bírják a vészterhes idők megpróbáltatásait? Kérjük Szentlelket, hogy javítsa ki a repedezéseket, támassza meg a megrogyott szerkezetet, hogy így megerősítve, gyülekezeteink még sokáig töltsék be rendeltetésüket! Ámen.