"Estefelé pedig, amikor lement a nap, [Jézushoz] vittek minden beteget és megszállottat." (Mk. 1,32) 

Az éj leple alatt, titokban mennek Jézushoz. Mitől tartanak? Nikodémushoz hasonlóan, féltik a társadalombeli rangjukat?  Nem szeretnének feltűnést kelteni, nehogy megbélyegezzék vagy kigúnyolják őket? Szó sincs róla. Jézus "első szolgálati napja" ez. Előbb hatalommal tanít a zsinagógában, aztán ördögöt űz ki egy megszállottból, majd meggyógyítja Simon anyósát. Ennek eredménye, hogy este is keresik. Nem várnak reggelig, másnapig, nem tolják ki a Krisztushoz való közeledést egy későbbi időpontra. Azonnal vitték őket, azonnal meggyógyultak. A mi Urunk azóta is, minden nap "szolgálatban van". Milyen jó lenne, ha betegeinket, megszállottainkat és mindazokat, akik szükséget látnak azonnal Jézushoz vinnénk, imádságban vagy kézen fogva, a templomba. Mi már  reggel kaptuk a hírt: Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok! (Jak. 4,8) Ámen.