"Senki sem varr foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás tovább szakítja, az új a régit, és még nagyobb lesz a szakadás." (Mk.2,21)

     Nagy kérdés az ember számára, hogy tegnapi önmagát hogyan tudja egyszer és mindenkorra maga mögött hagyni anélkül, hogy emlékei, sérelmei, ösztönei a holnapban újra előjönnének. Hiszen hiábavaló mindenfajta próbálkozás a jobbulásra, ha közben csak a régi posztót toldjuk-foldjuk. Úgy vagyunk a bűnnel, mint a szenvedélyekkel. Vegyük az alkoholt, hiszen elég közismert akkor is, ha valaki nem fogyasztja. Amíg csak egy-két pohárral iszik az ember, könnyen elhatározhatja, hogy arról is lemond. Amikor már rabjává válik, külső segítség nélkül meg nem szabadulhat, sőt biztosan belehal. Ám mind az alkalmi iszogató, mind az alkoholista, vagyis az itt-ott kisebb-nagyobb vétkeket elkövető és a megrögzött gazember egyaránt a bűnnel van kapcsolatban Jézus helyett. Ezen kell egyszer és mindenkorra változtatni. Ámen.