"Bizonyosan megkegyelmez az Úr, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked." (Ézs. 30,19)

Gondolom mindannyian naponként megérezzük, hogy sokrétű teendőink közepette, szükségünk van a gondviselő Isten segítségére. Mi, akik hozzá tartozunk naponként megújítjuk ajkainkon a segítségkérés szavát, hiszen érezzük gyengeségünket, belátjuk bátortalanságunkat, számbavesszük szükségeinket. Azt azonban ritkábban érezzük, hogy kegyelemre van szükségünk. Pedig érdemeinknél sokkal számottevőbbek hibáink, tévedéseink. Ha pedig azt komolyan vesszük, hogy nem érdemeink szerint fizet nekünk az Úr, hanem kegyelme által juttat naponkénti testi-lelki ajándékokat, akkor biztosan azzal kezdjük majd a reggeleinket, hogy hozzá kiáltunk kegyelemért! Jó hallani a biztatást, hogy mihelyt meghallja, válaszol nekem! Kegyelmed szerint adj nekünk ma is mindenben elegendő segítséget Urunk! Ámen.