„De én visszaemlékezem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled.” (Ez.16,60)

Sok helyen konfirmáltak virágvasárnap a gyülekezeteinkben. Ott is szövetségkötés történik, mert Isten felajánlja mindenkinek a szövetséget, ifjaink pedig fogadalmat tesznek. Számtalanszor megtörtént, hogy az emberi szövetséges fél elfelejtette a gondviselő Atyját és a jó Pásztort. Mégis az a pozitív ebben az igében, hogy figyelmeztet: Isten megemlékezik a szövetségről, nem felejti el, mint az ember. Mindig vissza lehet térni erre a pontra, amíg a kegyelem tart, hogy jó irányt vegyen az életünk. Ma is megtehetjük. A szövetség által erősödtek a közösségek, a népek. A szövetség biztonságot, békességet, csendes munkát és fejlődést hozott mindig. A szövetség védelmet adott. Nem mindegy, hogy ki volt a szövetséges. Jézusban adta Isten az örök szövetséget, aki azt mondta: nékem adatott minden hatalom mennyen és földön! Ilyen szövetségessel mindennap csak győzni lehet. Keresd meg Őt! Ámen.