"Az Úr meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket." (Zsolt.147,3)

     Biztosan jobban szeretnénk elkerülni a töréseket és vágásokat. Aligha szeretjük jobban a fájdalmat, a szenvedést a csendes nyugalomnál. De az is biztos, hogy Mennyei Atyánk sokkal jobban tudja nálunk, hogy mit kell megélnünk, elszenvednünk ahhoz, hogy felkészüljünk a vele való találkozásra. Emlékszem, gyermekkoromban ki kellett venni a torokmandulámat. A szüleim elmondták előre, hogy fájni fog, de utána majd jobb lesz. És valóban fájt, de nem is annyira, mert már a fájdalom alatt tudtam, hogy jobb lesz. Felnőttként ezzel a tudattal mentem-megyek orvoshoz, fogorvoshoz. Az Úr engedte megőríznem a gyermeki bizalmamat iránta, és bár néha fájnak a testi-lelki sebek, tudom, hogy a javamra vannak. Hiszen minden pillanatban Isten szeretete vesz körül. Ámen.