„Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól.” (Péld 10,2)

  Két önmagában is értelmes, de látszólag egymásnak feszülő kijelentést találunk az igében. Az elsőt egy közismert szólás így foglalja össze: „ebül szerzett jószág ebül vész el”. Ideig-óráig lehet előnyt szerezni csalással, hamissággal, törvénytelenséggel, de minden ilyen úton szerzett kincs hasznavehetetlen már csak azáltal is, hogy többnyire titkolni, rejtegetni kell mások elől.

 Hitvallásunk a Szentírás alapján azt tanítja, hogy „…annak az igazságnak, amely Isten előtt megállhat vétek nélkül valónak, tökéletesnek és Isten törvényével mindenben egyezőnek kell lennie” (HK. 62). A hívő ember tudja, hogy még a legjobb cselekedetei sem tökéletesek, a legjobb szándékot is annyiszor megfertőzi a bűn, ezért naponként Isten kegyelmére bízza az életét. Egyedül az Ő igazsága és irgalma - Krisztusban ma is egészen közel van hozzánk - menthet meg a haláltól és lehet hasznos naponként az életre is. Hála legyen érte! Ámen.