"És (Isten) letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." (Jel.21,4)

A hazatalálás képei ezek, ahogyan a Jelenések könyvében előttünk áll. Emberileg felfoghatatlan, boldog beteljesedés azoknak, akik hittek a nagy Istenben. Ahhoz, hogy érthetővé tegye a helyzetet, a szentíró a sátor képét használja. A sátor oltalom, a sátor menedék. A sátor megtelepedés, a pihenés és erőgyűjtés eszköze. Azontúl közösség azokkal, akikkel utaztunk. Kiránduláskor mindig kérdés volt, hogy ki hozza a sátrat, mert nem volt mindenkinek. Itt az a bíztató, hogy Isten gondoskodik arról, hogy az ő sátorában lakjunk. Ennél is nagyobb ígéret, hogy maga Isten lesz a lakótárs, a társ, az oltalom, a bíztatás. Úgy ahogyan a szülő letörölte könnyeinket, Isten letörli gyermekeinek könnyeit, amit a sok küzdelem, csalódás okozott ebben az életben. Bízni kell ebben az isteni ígéretben. Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek. Áldott legyen az Úr! Ámen.