“Pál írja: Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.” (2Kor.12,10)

Hát … ha valakinek ma választani kellene “hitet”, akkor nem szívesen menne bele egy ilyen alkuba. Erőtlenség, bántalmazás, nyomorúság, üldöztetés, szorongattatás – ezek a “durva és embertelen” világ rémképei. Sajnos, hogy sokan sok szinten megtapasztalják ma is a bűnbeesett világ szenvedését. Talán az változott, hogy a kellemetlenség elkerülése miatt nem nyilatkozunk erről. Abból majdnem mindig a panaszos kerül ki vesztesen. De a lista ismerős előttünk. Sajnos, hogy megtörténik, hogy a kedves orvosod nem tartja a titkot. A pszihológusod példának hoz fel egy előadásban. A lelkipásztori esküben hiszel. Még én is. Nagyon sokszor takargatjuk problémáinkat. Azért érdekes ez a mai ige, mert Pál rámutat két nagyon erős pontra. “Krisztusért erős”. Örömet lel abban, hogy Krisztus szenvedését a saját testében, lelkében érezni tudja. Aki érzi és tudja, hogy miért szenvedett Krisztus, az megtiszteltetésnek veszi, hogy valamit átélhet az ő szenvedéséből. Ez megint nehéz teológia, de lelkünket erővel látja el. Azért ma is erősek tudunk lenni minden erőtlenség ellenére. Ámen.