"Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!" (Zsolt.90,12)

A reformátusoknak különösen sokat jelent ez a zsoltár. Azért, mert valahogy életünk vezérigéjévé lett a zsoltár kezdő verse: Te benned bíztunk eleitől fogva ... Ha meghalljuk valahol, azonnal otthon érezzük magunkat. Van ebben a gondolatban is egy tanítás, hogy ragaszkodjunk azokhoz a közös értékekhez, amelyek fontosak az identitásunk szempontjából. Az ilyenek összekötnek és megerősítenek. Milyen szép elgondolás, hogy ez Mózesnek az imádsága. Valóban érezhető benne a saját népéért imádkozó ember lelkülete. Az ember életének napjait Isten határozza meg. Valóban úgy tűnhet, hogy rövidre van szabva életünk. Életünkben viszont megadatik a nagy kegyelem, hogy az örökkévalót is megérezzük. Van, aki esztendőkben gondolkodik. Itt pedig egy nagyon szép gondolat fogalmazódik meg: napokat számlálunk mi emberek. Ebben az is benne van, hogy naponta hálát adunk az új kegyelemért. A bölcs szívet azért kérjük, hogy ma is Isten útjait járhassuk. Ámen.