„Mutasd meg hatalmadat, Uram! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!” (Zsolt 21,14)

  Nincs új a nap alatt. Viszonylag gyakran idézi fel az ember a kételkedés egyik jelmondatát: „Hiszem, ha látom!” Történetesen a zsoltáríró is ezt teszi. Kimondja, amit annyiszor hangoztatunk manapság is. Előbb lássuk a csodát – a felfoghatatlan, az érthetetlen, a megmagyarázhatatlan mennyei, transzcendens valóságot – aztán hiszünk. 

  Magyarul „Te magad vagy a csoda” címmel adták ki, Jamie Kern Lima „Worthy” című sikerkönyvét. Az állítás önmagában is helytálló. Isten hatalmát, a teremtés csodáját tökéletesen tükrözi maga az ember is. Jó lenne a világmindenség részletgazdag „kivitelezésére” is így tekinteni, mert tükröződik abban is Urunk és Istenünk hatalma. Elég-e ennyi ahhoz, hogy háladalba kezdjünk? Ma is a zsoltárossal valljuk:

 „Ékes dolog dicsérni, Uram, Felségedet, 

És a te nevedet Énekkel magasztalni. 

Hogy ember áldja reggel Te nagy jó voltodat,

És igazságodat hirdesse minden éjjel” (MRÉ - 92. Zsoltár). 

    Ámen.