"Ragaszkodjatok viszont Istenetekhez, az Úrhoz, ahogyan a mai napig tettétek! (Józs.23,8)

A honfoglaló Isten népét is emlékeztetni kell arra, hogy Isten nélkül semmit nem érhetnek el. Talán pozitívumként értékelendő, hogy eddig jót cselekedtek. Ragaszkodni valakihez szívből sokmindent jelent, és sokmindenre megtanítja az embert a helytállásban. A legnagyobb parancsolat ugyanezt a tanítást adja elénk: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből! A hűség és szeretet teljes embert kíván. Ragaszkodni, szeretni csak szívből lehet. Nem szakíthatja apró darabokra önmagát az ember, ha szeretni akarja Istent. A szív teljessége jelképezi a legszemélyesebb, legmélyebb önmagunkat. Tudja az Úr, hogy miért kéri ezt tőlünk. Elsősorban azért, mert az övé, és mert abból származik minden élet. Aztán azért is, mert tudja, hogy sokminden más is elfoglalhatja a szívünket, és elidegeníthet tőle. Hálás és osztatlan szívvel imádkozzunk a szabadító Istenhez ma is! Ámen.