„Majd magával vitte az ördög [Jézust] egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán…!” (Mt 4,8–10)

  „A tizedes meg a többiek” című magyar játékfilm, egyik ironikus jelenete, amikor Molnár tizedes szerepében, Sinkovits Imre történetet mesél. Bemegy az éléskamrába, majd kijön és bejelenti: „Már a spájzban vannak az oroszok…!” A mondatot meg is ismétli, de azonmód belesápad, mert közben rádöbben, hogy valóban így van. A bejelentés közmondásossá vált, a szükséghelyzetek kifejezésére használjuk. 

   Kísértések közt élünk. Emiatt is gyakran kerülünk szükségállapotba. Olyan szükséghelyzetekbe, amire alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség felkészülni. Jézus jól tudja, hogy a kísértéssel vívott testi-szellemi küzdelmek idején, nem feltétlenül az észérvek, a logikus magyarázat vezetnek eredményre. Amikor nyomasztó, fojtogató módon ránk telepszik a kísértő, néha egyszerűen nem futja többre erőnkből, mint arra, hogy kinyögjük, ám teljes bizonyossággal és meggyőződéssel: „Távozz tőlem, Sátán…!” Az Úr pedig minden válsághelyzetben segítségünkre van, hogy ma is hálát adhassunk Istennek.

   Ámen.