„Most tehát, akik azt mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyereséget szerzünk” […]. Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni. ” (⁠Jak 4,13.15)

 

      Úgy érzem, hogy Jakab is tisztában volt azzal, hogy akik nyereségszerzésben gondolkoznak, azok aligha fogják magukat valóban Isten kegyelmére bízni. Szólam szintjén elhangozhat, és el is hangzik sokak szájából a "ha az Úr akarja...", de valójában nagyon kevesen gondolják komolyan gyermeki bizalommal engedni magukat Isten irányító keze alá. Még ha a pillanat rá is vesz az önös érdek felülírására, a következőben már elkészül a B terv, megfogalmazódik tíz másik lehetőség, ha mégsem az elvárásaink szerint alakulnának a dolgok. Sokkal sűrűbben pillantunk a pénztárcánkra, mint az égi madarakra, amelyek nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak... (Mt 6,26). Felelőtlennek, hanyagnak, semmirevalónak ismerjük azt, aki nem tesz meg mindent anyagi biztonságáért, gyarapodásáért. Ezért ma is ugyanúgy "könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni." (Mt 19,24) Jól gondoljuk meg, mi mennyit ér az életünkben! Ámen.