„János azonban megpróbálta visszatartani őt: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám? Jézus ezt válaszolta: Engedj most, mert így illik minden igazságot betöltenünk. Akkor engedett neki.” (Mt 3,14–15)

    Egy különös szó hangzik el ebben a nagyon is hangsúlyos történetben: "illik". Jézus, a Megváltó, Isten Fia felkeresi Keresztelő Jánost azért, hogy őáltala keresztséget nyerjen. Szükség volt erre a szertartásra? Elengedhetetlen lett volna a Megváltó számára? Valamilyen feltételnek kellett teljesülnie? Nem. "Illik minden igazságot betöltenünk," mondja Jézus. Az üdvösség útja nem teljesítendő célállomások sorozata, ahol az időben nem teljesített feladatokért pontvesztés, vagy újrakezdés jár, hanem kinek-kinek közülünk személyre szabott lehetőség támpontokkal, útjelzőkkel, frissítő állomásokkal. Az üdvösség útja egyben az igazság útja is, ha tehát minden igazságot betöltünk, a jó úton járunk. De ha vargabetűkkel, botladozva, eltévedve, a Jó Pásztor vállán visszatérve érkezünk a célba, a mennyeknek országában akkor is helyünk lesz! Ámen.